MI AZ A JÉGKORONG?

A jégkorong az egyik legdinamikusabb, legösszetettebb és legőszintébb sport. Itt nincs színészkedés, nincs alibi elvágódás, félmegoldás és sétálgatás. Itt nincs üresjárat, csak teljes gőzerő van. Sebesség, precíz megoldások, csapatmunka és közösség. Egy sport, aminek olyan szurkolótábora van, ami a világ másik végére is elutazik, hogy élőben buzdíthassa a csapatát, és egy elvesztett mérkőzés után is állva énekli a magyar himnuszt.

A mai jégkorongozás őse Kanadából származik. Kb. száz éve Quebecben egy kanadai város melletti William erőd parancsnoka egy téli napon az unatkozó katonáknak azt a parancsot adta, hogy seprűkkel tisztítsák meg az udvaron a befagyott lefolyókat. Nem sejthette, hogy ezzel egy új sportág kialakulásának kedvezett. Az egyik katona kergetni kezdett a jégen egy kis fadarabot a seprűjével. Ehhez a többiek is kedvet kaptak. Két csoportot alakítottak ki, saját térfelükön húztak egy-egy vonalat, megkezdődött a játék. A játék célja az volt, hogy a két csapat eszközeik segítségével a fadarabot az ellenfél vonala mögé juttassa. A játék kitört az erőd falai közül, és rájöttek arra, hogy korcsolyával gyorsabban üldözhetik a fadarabot. Később a fa lapos, tömör gumikoronggá változott. A jégkorongozás rövidesen az egyik legkedveltebb szórakozás lett a hosszú kanadai telek alatt; az Egyesült Államokban, majd Angliában is hódított.

Magyarországon a XX. század elején a tengerentúli hoki és az európai futball keverékét, a bandyt (jéglabda) űzték előszeretettel, így hazánkban ez a sportág tekinthető a jégkorong előfutárának. Az 1920-as évek elején aztán végképp teret hódított magának a jéghoki, s a sportág fellendüléséhez nagy mértékben hozzájárult, hogy 1926-ban, Budapesten átadták a kontinens első műjégpályáját, a városligeti létesítményt. Magyarország 1927-ben nyert felvételt a Nemzetközi Jégkorong Szövetségbe, azaz az LIGH-be – akkor még a francia volt a szervezet hivatalos nyelve, ezért a ma már szokatlan rövidítés. Az azóta eltelt 89 év során számtalan magyar hokisikernek örvendhettünk. Egy szép kort megélt, küzdelmektől sem mentes, sikerekben gazdag, folyamatosan fejlődő és egyre jobban elismert sportág a mi szeretett jégkorongunk.

MIÉRT JÓ, HA A GYEREKEM JÉGKORONGOZIK?

Mert a hoki a sportok zongorája.

És ha nem is szeretnénk profi jégkorongozót nevelni gyermekünkből, a hokizás által fejlesztett képességek rengeteget adnak hozzá a gyermek későbbi életéhez. Hiszen a hoki – összetettsége miatt – hozzájárul a gyermekek fejlődéséhez: fontos készségeket, villámgyors gondolkodást fejleszt, kitartóvá tesz és nagyobb önbizalmat ad.

Mert megtanít csapatban játszani és gondolkodni. Semmi sem jobb annál, mint egy közösség tagjának lenni. A jégkorongosok barátságokat kötnek, miközben fontos dolgokat tanulnak a csapatmunkáról, a bizalomról és a felelősségről – olyan dolgokról, amelyek egész életükben meghatározó fontosságúak lesznek.

Mert biztonságos. A mini liga nem profi jégkorong, nem az NHL. A body checking (testjáték) és a verekedés egyaránt tilos, a jég keménységétől pedig védőfelszerelések tömkelege védi a gyerekeket, így ritka a sérülés.

Mert a jégkorongos közösséghez tartozni óriási élmény. Egy percig sem állítjuk, hogy egyszerű, hiszen edzésekre és hétvégi mérkőzésekre kell járni, a pálya mellett hideg van, az öltöző pedig zsúfolt. De mindenért kárpótol a támogató közösség, amely a többi szülőből verbuválódik és elkíséri a gyerekeket akár a világ végére is.

MIRE SZÁMÍTSAK?

AKTÍV START

Az első életkori lépcső, amely kislányoknál és kisfiúknál is egyaránt 0-6 évig tart.

A fizikailag aktív életmód, a sportmozgások végzése az idegrendszer fejlődésében játszanak nagy szerepet. A mozgás egyben örömforrás is, a szabad energiák levezetésében fontos tényező. A szociális szféra is kezd fejlődni, a mások akaratának elfogadását, illetve a saját akaratuk érvényre juttatását ekkor kell megtanulni. Fontos az ösztönzés, hogy a feladatok végrehajtása örömforrás legyen, amit nem szeretne elvégezni a gyerek, azt nem szabad erőltetni.

FUNdamentals

Alapok lerakása – Lányok 6-8 év között, Fiúk 6-9 év között

A motoros képességek kialakulásának legfontosabb életkori szakasza. Amit a sportoló ebben az életkorban nem tanult meg, azt a későbbiek során nagyon nehezen – vagy egyáltalán nem – fogja tudni bepótolni. Minél sokoldalúbb, ingergazdagabb a fizikai aktivitás, annál jobban fejlődik a gyerekek összes képessége. Itt nagyon fontos, hogy a gyerekek játéka ne legyen irányítva az edzők által, éljék át felelősség nélkül a hibáik hatását a játékon belül. Szintén nagyon fontos, hogy semmilyen elvárás ne legyen az eredménnyel kapcsolatban, hiszen az eredménykényszer hatására csak a sikeres mozgásformákat használja, a többit hanyagolja, nem gyakorolja be, azaz saját kiteljesedését gátolja a későbbiekben.

Learn to Train

Edzés tanulása – Lányok 8-11 év, Fiúk 9-12 év

Ez az életkori szakasz a legfontosabb a sport-specifikus képességek- készségek kialakításának szempontjából. Ebben a periódusban fejleszthetőek a legjobban a képességek, és ekkor alakul ki stabilan a finom motoros koordináció, válik harmonikussá és gazdaságossá a sportoló mozgása. Szintén fontos feladat a fiatalok számára is láthatóvá tenni saját fejlődésük folyamatát (tesztelés, videó analízis). A technikai elemek tökéletes végrehajtásai, az új trükkök begyakorlása örömet okoz számukra. A fejlesztés áll a középpontban, ekkor válik lehetővé az összes előzőleg megtanult mozgásminta finomítása, az agy ekkorra már eléri a felnőttkori méretét és bonyolultságát, emiatt sokkal könnyebbé válik a jó technikai végrehajtás elvégzése, készséggé-, rutinná válása. Itt az idő, amikor meg kell tanulniuk a bemelegítés és levezetés gyakorlatait, ki kell alakulnia bennük a saját testük optimális fejlesztésével kapcsolatos igénynek. Ekkor szoknak hozzá az edzés formai és tartalmi követelményeihez.

Train to Train

Edzeni a megedződésért – Lányok 11-15 év, Fiúk 12-16 év

A legnagyobb változások időszaka. Itt válik igazán fontossá, hogy a sportolók ismerjék saját fejlődési ütemüket, ne váljanak türelmetlenné saját magukkal szemben, illetve ne teljenek el túlfokozott önbizalommal sem a teljesítményváltozásukkal kapcsolatban. Ebben az életkori szakaszban hatalmas változások vannak a növekedésben, nem ritka 30-40 cm-es növekedés egy évben. A fiatal sportolókat egyre jobban hozzá kell szoktatni a versenyzés igazi körülményeihez, az edzés és versenyzés százalékos megoszlása 60 % edzés (lehet persze ebben játékszerű feladat), és 40 % hagyományos értelembe vett versenyzés. Ekkor sem fontos még az eredmény, nem szabad túl nagy terhet tenni a fiatal sportolók vállára, a teljesítményüket inkább a saját korábbi teljesítményükhöz kell mérni. Túl sok versenyzés vagy mérkőzés sok időt vesz el az értékes edzésidőből, míg a kevés versenyzés nem teszi lehetővé a technikai és taktikai képességek-készségek versenyviszonyokhoz adaptálását. A fő hangsúly tehát ebben az életkorban is a tanulási folyamaton van, nem az eredményen.

Train to Compete

Edzeni a versenyzésre – Lányok 15-21 év, Fiúk 16-23 év

Ebben az életkori szakaszban a sportolók fizikális, mentális, érzelmi és értelmi kapacitásait is maximalizálni kell a jó teljesítmény érdekében. További kiemelt feladat megtanítani a sportolókat megfelelően kezelni az elitsport olyan nehézségeit, mint az utazás, a média, a nézők és az egyre jobban felkészült versenytársak. A győzelem egyre fontosabb, meg kell tanulni a győzelem és a vereség elviselését is. Ekkorra általában már csak a választott sportágban edzenek, versenyeznek a sportolók. Itt alakul ki a leginkább adekvát poszt, versenyszám a képességek tükrében, ahol a legjobb teljesítményt lesznek képesek nyújtani a sportolók.

Train to Win

Edzeni a győzelemért – Lányok 18+ év, Fiúk 19+ év

Az utolsó állomás a fiatal sportoló karrierjében, amely már egyben a felnőtt korosztályba lépést is jelenti. Itt már csak és kizárólag az eredmény számít, azaz a verseny, a mérkőzés napján mutatott teljesítmény. Amennyiben megfelelően végigcsinálta a korábban leírt életszakaszokhoz rendelt feladatokat, akkor mostanra a genetikai hozomány, azaz az örökölt tehetség kibontakozásának lehetünk szemtanúi.